Az előző részekben volt már szó az örökös újrakezdés állapotáról, a beszédtől való félelmekről, a lassú haladásról, a gyűjtögető életmódról (itt most az angolos anyagokra gondolok 
) és a kitartás hiányáról is. Remélem, sikerült rendezni a fejedben ezeket a fájdalompontokat és dolgozhatunk az újakon! Rád jellemző valamelyik?
7. Úgy érzed, te egy igazi „antitalentum” vagy, legalábbis ha nyelvekről van szó?
Várj! Kitalálom! Ugye, most arra gondolsz, hogy „Igen, Tünde, nekem abszolút nincs nyelvérzékem, főleg nem az angolhoz.” Ha te bebeszélted magadnak, hogy azért nem haladsz igazán jól az angollal és amiatt vagy megrekedve egy bizonyos szinten, mert abszolút nincs nyelvérzéked, akkor ezt bizony orvosolni kell! Jómagam, abszolút nem hiszek a nyelvérzékben… De tudod, mit? Feltételezzük, hogy van ilyen! Oké?
Szerinted mennyire van előrébb egy olyan „nyelvileg tehetségesebb” diák, aki totál lusta és abszolút nem foglalkozik az angollal napi rendszerességgel? Semennyire! Sőt! Attól, hogy „tehetségesebb” a nyelvekben, mint mondjuk te, az ő fejébe sem fog beleszállni a tudás. Azért neki is meg kell dolgoznia. Maximum gyorsabban megragad neki. És itt van a különbség! Nem a nyelvérzékben! Ez utóbbi, viszont fejleszthető. Kíváncsi vagy, hogy hogyan? Kitartással, napi kitettséggel a nyelv iránt és eltökéltséggel! Erre viszont te is ugyanúgy képes vagy. Így bárki, azaz TE is, tudsz magadnak EGY IDŐ után nyelvérzéket „csinálni” mesterségesen. Ezt saját bőrömön is megtapasztaltam már és több száz KITARTÓ diákomon is láttam ugyanezt. Na persze, nem mindenkin, korántsem, mert megkülönböztette őket egy pár dolog a nyelvtanulásban:
– a hozzáállásuk
– a lelkesedésük
– a szenvedélyük
– a kitartásuk az angol nyelv iránt!
Megoldás: Vértezd fel magad te is- ezekkel és alakítsd ki a saját nyelvérzékedet!
8. Neked az a legnagyobb fájdalompontod, hogy hiába tanulsz, nem maradnak meg a szavak/kifejezések?
Lehetsz te akár nyolc, tizennyolc vagy nyolcvan éves is, egy közös pontotok lesz nyelvtanulóként: a memória mindenki esetében olyan, mint egy izom. Azaz, ha használod, egyre „izmosabb” lesz, ha nem használod, eltunyul, elernyed. Viszont van itt egy másik kulcstényező: a HOGYAN. Lehet, hogy te minden nap „edzegeted” a memóriádat és próbálod megtölteni azt új nyelvi nyalánkságokkal, de mégsem igazán hatékony az az edzés. Emiatt csak “edzegetés” lesz belőle. Azaz, ez történik, ha tanulsz-tanulsz, de szinte rögtön el is száll a megtanult infó…
Megoldás: edzésformát kell váltani. Azaz NEM többet kell tanulnod, hanem OKOSABBAN! Egyénre szabottabban. Saját tanulási típusodnak megfelelően. Írtam már erről korábban röviden itt. Plusz, ki kell próbálj új memóriatrükköket, mint amelyekről itt írtam. Majd tesztelned kell ezeket a technikákat és módszereket. Figyelned kell magadat! Történik változás? Persze, nem egy nap után! Három-négy hétig is tesztelheted a technikákat, mert ennyi idő elegendő ahhoz, hogy elinduljon valamilyen változás benned. Próbáld ki ezeket!
Te melyik fájdalompontodra kaptál most gyógyírt? Ugye fogsz rajta dolgozni? Ha pedig úgy érzed, nem megy egyedül a változtatás, akkor segítünk! Az egyéni és a kiscsoportos óráinkon ugyanis nemcsak a tudásodat fejlesztjük, hanem a mentális blokkjaidat is segítünk feloldalni. 🙂
Mai útravaló:
„Egyedül azok a korlátok léteznek, amiket te emelsz magadnak.”
Omar Epps
Kedves Tunde! Igazan nagyon koszonom szepen es szivembol halas vagyok! Maggie