Az évek alatt jó pár, érdekes, sok nyelvtanuló által rosszul használt nyelvi problémát figyeltem meg, amelyek azért is érdekesek, mert sokszor fogalmam sincs, hogy honnan jönnek, alakulnak ki ezek. Mindenesetre fontos ezeket helyretenni a fejekben, mert a legveszélyesebb eleme a nyelvtanulásnak az, ha valamit rosszul használunk sokáig és berögzül. Igazi kis piócaként viselkednek aztán, mert úgy beletapadnak az ember tudásába, hogy nem egyszerű megszabadulni tőlük. Nem véletlenül, az egyik kedvenc idézetem – van több is – ez: „nem az az igazi gond, ha valamit nem tudsz, hanem ha azt hiszed, hogy tudod, csak rosszul.”
Szóval tegyük helyre a fejekben egy jó pár rosszul használt nyelvi szerkezetet!
1. Szoktam
Tévhit: szoktam = used to!
De nem! A ’used to’ ugyanis nem azt jelenti, hogy ’szoktam’, hanem azt, hogy ’régebben/valaha’, azaz egy régen (átlagban évekkel ezelőtt!) zajlott esemény kifejezésére szolgál.
Pl.: She used to work with me. = Ő régebben velem dolgozott.
Sőt, a ’use to’ sem jelenti azt, hogy ’szoktam’! Mondhatod azt ellenben, hogy „I use a knife to slice some bread.”, azaz ’Egy kést használok arra, hogy kenyeret szeleteljek.
Van itt még egy érdekes szerkezet, a ’to be used to’, ami azt jelenti, hogy ’hozzá van szokva valamihez’.
Pl. Are you used to doing overtime? = Hozzá vagy szokva ahhoz, hogy túlórázol?
És akkor most jön a lényeg! A SZOKTAM szó az angolban NEM létezik, nem tudod lefordítani, mert ha egyszerű jelen igeidőt használsz, az már eleve szokást fejez ki.
Pl. I read books. – Szoktam könyveket olvasni.
They often quarrel. – Ők gyakran szoktak veszekedni.
How many times do you swim a week? – Heti hányszor szoktál úszni?
She doesn’t drink coffee. – Ő nem szokott kávét inni.
2. A és az
A magyar nyelvben nagyon sokszor használjuk a határozott névelőt (a / az) a főnév előtt és sok nyelvtanuló azt gondolja, ha a magyar mondatban ott van az ’a’ vagy ’az’, akkor azt az angolban is ki kell tenni. Pedig nem! Elsősorban akkor használjuk, ha konkrétan van szó egy főnévről. Ha általánosságban, mint csoportról, vagy elvont fogalomról beszélünk, akkor az angolban nem tesszük ki a határozott névelőt, még akkor sem, ha az a magyarban ott van.
Pl. A nők szeretnek vásárolni. = Women like doing the shopping.
A szeretet a legfontosabb dolog. = Love is the most important thing.
A tudás hatalom. = Knowledge is power.
Az emberek nem szeretik a nyomulós értékesítőket. = People don’t like pushy salesmen.
Ha megfigyeled a példákat, magyarul hiába volt ott a főnevek előtt a határozott névelő, az angolban mégsem tesszük ki, mert általánosságban beszélünk egy csoportról vagy egy elvont fogalomról.
3. Összetett mondat vs egyszerű mondat
Azt mondják, hogy az angol egyszerű nyelv a magyarhoz képest! Persze, tudom, minden relatív, de sok mindent (nem mindent!) valóban egyszerűbben fejezünk ki angolul, mint magyarul. Tipikus tévhit a nyelvtanulók fejében ez is, mert sok esetben, ha van egy összetett mondatunk magyarul, azt nem ugyanúgy mondjuk angolul, szóról szóra, hanem egyszerűbben, méghozzá egyszerű mondattal. Mutatom mire gondolok:
Pl. Azt akarom, hogy te csináld ezt meg. – Helytelen használat: I want that you do it. – Ami valóban egy összetett mondat lenne, de angolul ezt nem így mondjuk, hanem egyszerűen csak így:
I want you to do it.
Azt ajánlotta nekem, hogy feküdjek le aludni. – Helytelen használat: He offered me that I go to bed.
Helyes használat: He offered me to go to bed.
Azért hívtam fel őt, hogy segítséget kérjek. – Helytelen megoldás: I called him that I ask for help.
Helyes használat: I called him to ask for help.
Láthatod tehát, hogy a helyes megoldások sokszor sokkal egyszerűbbek, mint magyarul… Szóval, tessék hálát adni, hogy nem magyarul kell tanulj, hanem angolul! 
A következő részben hozom a folytatást, addig is emészd meg ezt a három esetet és gyakorold be a jó mintákat!
Ha pedig úgy érzed, nem megy egyedül a tanulás és szeretnél könnyebben boldogulni az angoloddal, akkor szívesen segítünk! Az egyéni és a kiscsoportos óráinkon arra fekszünk rá, ami a célod eléréséhez szükséges. 🙂
Mai útravaló:
„Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna.”
George Eliot
Nagyon hasznos volt köszönöm! Mostanában többször szóltak, hogy a tell és a say használatát keverem. Van erről pontos szabály, hogy mikor lehet vagy nem lehet használni az egyiket vagy a másikat? Próbáltam utána nézni, de nem tiszta.
Köszönöm és sok jót Kívánok!