TÁRSALGÁSI SZINTEN BESZÉLNI ANGOLUL??? MIK AZOK A NYELVI SZINTEK?

Olyan sokszor hallani, vagy olvasni akár hirdetésekben, hogy társalgási szintű nyelvtudást várnak, vagy hogy valaki a társalgási szintű nyelvtudást tűzi ki célul? De őszintén! Ez mit jelent?

Kinek mit. Nem? Abszolút nem pontos vagy konkrét egy ilyen cél vagy meghatározás, mert meglehetősen szubjektív, hogy ki hogyan értelmezi a társalgási szintű nyelvtudást. Elég, ha épp tőmondatokban tudok kommunikálni, vagy választékos, spontán formában beszéljek? Az ilyen és hasonló tágas, vagy homályosan megfogalmazott célokat, leírásokat inkább messziről kerüld el, azt javaslom. Helyette pedig tegyük rendbe akkor, mit is jelentenek az egyes nyelvi szintek! A következő részben pedig azt is megmutatom, hogy hogyan tudsz majd hatékonyan nyelvi szintet lépni! Rendben?

Hivatalosan a Közös Európai Referenciakeret (Common European Framework of Reference for Languages – CEFR) határozta meg az egyes nyelvi szinteket, és ma ez a kiindulópont ennek a meghatározására. Természetesen itt is a négy fő nyelvi készséget figyelembe véve, azaz a beszédet, az írást, az olvasást és a hallgatást. Különben ez a rendszer elsősorban a mérhetőség végett lett kidolgozva, viszont nagyon sokszor két fő problémát látok a nyelvtanulóknál ezzel kapcsolatban.

Az egyik az, hogy sokszor dobálóznak ezekkel a rövidítésekkel, hogy „én A2-es” szinten vagyok, vagy „B2-es szinten”, de sokszor nem igazán tudják, hogy akkor ez mit is jelent pontosan. De, ami igazán nagyobb gond, hogy valóban nem könnyű magunknak ezt belőni, ezért szerintem fontos, hogy ha már visszajelzést akarunk a szintjükről, akkor kérjük azt a hozzáértő személytől. Van, aki ugyanis magának alul lövi be a szintjét, de olyan is van, hogy jóval többet ítél meg, mint ami (lásd önéletrajzokban a nyelvi szintek megadása… ☹). Tehát mindenképpen kérj kompetens visszajelzést a szintedről, ha szeretnéd tudni, hogy hol jársz.

Én nem vagyok híve a netes nyelvi karikázgatós szintfelmérő teszteknek. A tudásod, és főleg a készségeid bizonyos részeiről tudnak adni releváns visszajelzést, de a gond ezekkel az, hogy totál nem a teljesről, például nagyon sokban a hallott szövegértésedet abszolút nem mérik, a beszédről aztán meg már ne is beszéljünk, ami éppen a két legérzékenyebb pont a legtöbb magyar nyelvtanulónál. Lehet, hogy a nyelvtani, szókincsbeli, esetleg olvasási készségedet jól mérik, de a többivel mi lesz?
És a második fő probléma. Nagyon sokszor van olyan eset, hogy valakinek az írás-, és olvasási készsége, passzív szókincse sokkal előrébb van, és akár egy szinttel magasabbat üt meg, mint mondjuk a hallott szövegértési és beszédkészségének a szintje. Akár egy teljes szintkülönbség is előfordulhat, nyilván olyan esetekben, amikor nem figyelsz arra, hogy az asztalod 4 lábát egyszerre építsd. Az idevágó stratégiákról itt írtam korábban . Különben pontosan ezért szeretem a Cambridge rendszerét, ahol ezeket a szinteket mindig külön értékelik, mérik.

 

A két tanulság tehát az, hogy

• kérj időközönként visszajelzést a szintedről kompetens személyektől, akik a beszédedet is mérik, az összes többi nyelvi készség mellett
• tudd, hogy az egyes készségeket illetően más-más szinteken is lehetsz, ha nem kellő mértékben figyeltél arra, hogy ezeket párhuzamosan fejleszd

A nyelvi szintek különben így néznek ki a CEFR struktúrájában:

A Alapszintű nyelvhasználó (Basic User)

A1 Minimum szint (Breakthrough)

A2 Alapszint (Waystage)

B Önálló nyelvhasználó (Independent User)

B1 Küszöbszint (Threshold)

B2 Középszint (Vantage)

C Mesterfokú nyelvhasználó (Proficient User)

C1 Haladó (Effective Operational Proficiency)

C2 Mesterfok (Mastery)

Forrás: Közös Európai Referenciakeret

Nekem van egy saját rendszerem a nyelvi szintek leírására, amit azért nagyon szeretek, mert ezzel a modellel képileg is láthatod, hogy kb. hol tartasz, hol vagy épp a nyelvtudásodat illetően és nem egy-egy készségre koncentrál, hanem kompletten a teljes képre. Olvasd el itt.

A lényeg, hogy kerülj tisztába azzal, hogy időről-időre hol jársz és tudd a hogyan tovább-ot, tudd, hogy merre haladsz. A hogyan tovább-ról és a nyelvi szintek átlépéséről a következő részben hozom az infókat. Addig is írd meg kommentben, hogy mennyire vagy tisztában a jelenlegi nyelvi szinteddel akár a CEFR besorolása, akár a saját házmodelles példámmal szemléltetve?

Mai útravaló:

“A halogatás ostobaság. Holnap ugyanúgy döntened kell, miért ne tennéd meg már ma? Azt hiszed, holnap bölcsebb leszel? Holnap csak öregebb leszel.”

Osho