Tudtad, hogy egy anyanyelvi beszélőnek – de nem anyanyelvinek is! – az első benyomása az angolodról mindig a kiejtésed lesz? Igen. Nem a szókincsed, a nyelvtani helyességed vagy a folyékonyságod adja az első benyomást az angolodról, hanem a kiejtésed. Ezért is olyan fontos, hogy ezt a plusz készséget sem szabad elhanyagolni, hanem pont úgy, mint a négy fő készséget (beszéd, írás, olvasás, hallott szövegértés), folyamatosan fejleszteni kell.
És félreértés ne essék, itt és most nem az akcentusodról lesz szó, mert az egy külön történet, hanem a kiejtésedről, ami alatt értem a szavak helyes kiejtését, hangsúlyozását. Az akcentusról különben csak annyit, hogy azt is le lehet vetkőzni – nekem még nem sikerült teljes mértékben – de nagyon tetszett egy amerikai tanár megfogalmazása ezzel kapcsolatban, miszerint nincs semmi gond azzal, ha valakinek akcentusa van. Hiszen ez határozza meg az ő nemzetközi hovatartozását, és erre bizony igenis büszkének kell lennie.
A gond valójában az, amikor valakit nem lehet érteni a rossz kiejtés miatt, vagy félreértünk, mert máshogy ejti ki a szavakat, mint ahogy valójában kellene. Sokszor az is elegendő, ha nem úgy hangsúlyozzuk a szót, mint ahogy kellene, mert furin hangzik, vagy nem biztos, hogy egyből értik, mit akarunk mondani, mert ők nem úgy szokták meg azt a szót és ha máshol nyomod meg, mert idegennek hangzik egy külsősnek.
Jómagam is megküzdöttem a kiejtéssel, mert bizony tízes éveimben sok szót tanultam meg könyvekből anélkül, hogy meghallgattam volna a megfelelő kiejtését, csupán a könyvben lévő fonetikai jelekre hagyatkoztam. Persze, mint utólag kiderült, azokat sem ismertem akkor még jól – neked pedig már nem is kell feltétlenül, hiszen elég megnyomni a szótárakban a hangszórót az adott szó mellett, hogy tudd a helyes kiejtést – és hát persze egy csomó szó kiejtése rosszul rögzült. Többnyire a feltételezéseim alapján. Akkoriban még nem is hallgattam túl sok angolt és nem volt honnan szembesüljek ezekkel. Később persze jöttek az „arculcsapások”, hogy „mi van?” „ezt a szót nem is így kell kiejteni?”. És persze te is tudod, hogy sokkal nehezebb kitanulni egy régi szokásból, mint egy újat beépíteni. Tudatosság, idő, türelem. Ezek mindenképpen kellenek hozzá, na meg egy nagy adag szerénység, tanulási vágy, hogy ne kiakadjunk ilyenkor, hanem örüljünk, mert legalább felszínre jött egy hiba, amit orvosolhatunk.
Nem véletlenül szeretem azt a gondolatot, hogy „nem az a baj, ha hibázol, hanem az, ha valamit rosszul tudsz és azt hiszed, hogy jól tudod”. Ezekből alakulnak ki a berögzüléseink, az önkorlátozó hiedelmeink. Ezektől nehezebb megszabadulni, mint ha egyből jó kondicionálnánk magunkat valamire teljesen nulláról. Nevezetesen, itt és most, a szavak megfelelő kiejtésére. És ehhez nem kell nagy dolgokat tenned. Álljon itt egy top 10-es lista annak érdekében, amivel instant, ugyanakkor konstans módon is fejleszteni tudod a kiejtésedet:
1. Mindig ellenőrizd le egy hangosszótárban egy szó helyes kiejtését!
Ezt ne csak a teljesen ismeretlen szavak esetében tedd meg, hanem akkor is, ha valamiben bizonytalan vagy, vagy még soha nem hallottad kiejtve, de már párszor használtad (feltehetőleg a feltételezéseid alapján ejtetted ki eddig.) Legyen egy megerősítésed a helyes kiejtésről. Ez a folyamat kb. 5 másodpercet vesz igénybe, ne sajnáld rá az időt! Szótár megnyit, szó beír, hangszóróra kattint és ismétel. 😊
2. Mindig utánozd le a helyes kiejtést HANGOSAN!
Apróságnak tűnő dolog, igen, de ez az apró, pici lépés adja meg, hogy jól rögzüljön az adott szó kiejtése. Ha csak meghallgatod a szó helyes kiejtését, az nem elég! Te is le kell utánozd. És nem egyszer, hanem többször. Minél többször ejtesz ki helyesen (de persze helytelenül is!) egy szót, annál mélyebben rögzül az adott kiejtés. Különben amikor egy színésznek más akcentussal kell beszélnie egy filmben, ők is pont az utánzásos/imitációs technikával sajátítják el az adott akcentust.
3. Mindig figyeld meg, hol kell megnyomni az adott szót!
Mi magyarok minden szót elől, a szó első szótagján nyomunk meg, ez a magyar nyelv specifikuma. De vannak nyelvek, mint az angol is, ahol nagyon sokszor NEM az első szótag a hangsúlyos, hanem a második (pl. poLICE, eVENT, aMAzing, techNOlogy). Ezekre ki kell hegyezd a füledet tudatosan, és gyakorolnod kell. Sok tanítványom azt mondja, hogy de ez olyan erőltetett számára, ami persze csak azért van, mert magyarul ez nem természetes a nyelvünkben és a másik, hogy még nem szokták meg. Ezért kell ezt is gyakorolni.
4. Beszélj sokat hangosan angolul és hallgasd vissza azt!
Igen, mese nincs. Fel kell vedd magadat, ahogy angolul beszélsz mondatokban – nemcsak szavakat mondasz egymás után. 😊 Tudom, mindenki utálja visszahallgatni a saját hangját, én is, de mégis rendkívül sokat tudsz tanulni abból, ha visszahallgatva kielemzed akár egyedül, akár egy hozzáértővel, hogy mit lehetne javítani a kiejtéseden. Fájdalmas, de annál hatékonyabb technika, mert gyorsan tudod vele fejleszteni a kiejtésedet.
5. Fokozottan figyelj a jövevényszavak kiejtésére!
A jövevényszavak olyan szavak, melyeket más nyelvből vettünk át és kicsit magyarosítva bekerültek a szóhasználatba. Ilyen és hasonló szavakra gondolok pl.: rádió, radiátor, pszichológia, diabétesz, bikini, probléma, materiális, prezentál, technológia stb. Ezeket ugyanis már megszoktuk magyarul a nyelvben. Észre sem vesszük, hogy idegen szavakként beépültek a nyelvünkbe. A gond akkor kezdődik, mikor ezeket angolul is úgy ejtjük ki, szinte ugyanolyan hanghordozással és kiejtéssel, mint magyarul. Gyilkos érthetetlenségek születnek ezekből. Így ezekre fokozottan figyelj, mert sokszor totál máshogy ejtjük ki őket angolul, vagy teljesen máshol hangsúlyosok, mint magyarul. Rendben?
A következő részben hozom a további 5 pontot, addig is ezeket kezd el szokássá, tudatosság alakítani, már ha szép kiejtést szeretnél. 😊
Mai útravaló:
„Minél többet teszünk belső énünk építéséért, annál gyorsabban változik majd a külső világ is. De a legtöbben fordítva akarják, a külső körülményeket nem tudod megváltoztatni, csak a belsőket…”
Brian Tracy
Nagyon nehéz, de nem adom fel!
Nem is szabad! Menni kell tovább az úton. 🙂 És nem szabad elfelejteni, hogy élvezzük is a tudáshoz vezető utat…