Az előző részben megismerhetted már az „expat bubble” fogalmát, amibe sajnos sokan beleragadnak, de én azt mondom, hogy függetlenül attól, hogy angol anyanyelvi közegben élsz-e vagy csak az utazásaidhoz használod, vagy szeretnéd használni az angolodat, a legtöbbet akkor fogsz fejlődni, amikor bedobod magad a mély vízbe. Azaz szó szerint rákényszeríted magad, hogy számodra nehéz helyzetekben is használd ilyenkor az angolt, mert az ilyen interakciók alatt kb. tízszer többet fogsz tanulni, mint a „tankönyvekből”.
Ráadásul, ha utólag átgondolod és értékeled magad, hogy érzed, mennyire volt sikeres a kommunikációd és levonod a tanulságokat, akkor legközelebb már egy fokkal jobb lesz és így indulsz el valójában a valódi fejlődés útján.
Persze ne érts félre, ha nem akarsz megtanulni jól angolul, akkor ne dobd be magad az mélyvízbe, azaz az éles helyzetekbe, hanem továbbra is maradj kuka és kerüld el az interakciókat, de ha viszont meg akarsz tanulni jól angolul, akkor légy magaddal kíméletlen és úszkálj ezekben a helyzetekben.
Van egy kedvenc mondásom angolul, ami nagyon jól szemlélteti ennek a hátterét:
„In school we learn things, then take the test. In everyday life, we take the test, then we learn things.”
„Az iskolában megtanulunk dolgokat, aztán vizsgázunk. A mindennapi életben vizsgázunk és csak utána tanulunk meg dolgokat.”
Ugye érted már, mennyire fontos, hogy kihasználd azt, ha anyanyelvi környezetben élsz, hogy minden áldott nap bedobd magad a mélyvízbe és használd az angolodat (még akkor is, ha úgy érzed, hogy minimális a tudásod, akkor használd azt, amit tudsz!), vagy ha külföldre utazol, akkor merj megszólalni angolul és minél több beszélgetést kezdeményezni.
Az igazat megvallva, én magam is így tanultam meg angolul. Csak nekem nem kellett ezért külföldre menjek… 15 éves voltam és Amerikából egyetemisták jöttek a városba és „Biblia oktatás” keretén belül ingyenes beszélgetéseket hirdettek meg. És habár nem is voltam akkor még megkeresztelve sem, életemben nem beszéltem azelőtt anyanyelvivel angolul, sőt nem is tudtam nagyon beszélni angolul, csak szavakat tudtam, mégis jelentkeztem erre a 3 hetes kurzusra, ami minden nap 2 órás beszélgetést jelentett és el sem akartam hinni a végén, hogy ’a mélyvízben’, ahova bedobtam magam, mennyit fejlődtem… Többet, mint az előtti 5-6 éves angoltanulásom alatt…
És hogy féltem-e? Igen!
Ki kellett-e jöjjek a komfortzónámból? Nagyon!
Megérte-e? Minden percét!
A mély vízbe való bedobás azt jelenti tehát, hogy ki kell gyere a komfortzónádból, viszont sose feledd, hogy az igazi MINDIG a komfortzónán túl kezdődik…
Ha pedig úgy érzed, nem megy egyedül a tanulás és szeretnél könnyebben boldogulni külföldön az angoloddal, akkor szívesen segítünk! Az egyéni és a kiscsoportos óráinkon arra fekszünk rá, ami a célod eléréséhez szükséges. 🙂
Mai útravaló:
“Szeretnéd ismerni a siker receptjét? Tényleg nagyon egyszerű. Kétszerezd meg az elbukásaid arányát. Úgy gondolsz az elbukásra, mint a siker ellenségére. De egyáltalán nem az. Egy elbukás elbátortalaníthat, de tanulhatsz is belőle. Ezért menj csak, és kövess el hibákat. Amennyit csak tudsz. Mert ne felejtsd el, ott fogsz a sikerre bukkanni. A túloldalon.”
Thomas J. Watson
0válaszok erre "DOBD BE MAGAD A MÉLY VÍZBE, MERT OTT MEGTANULSZ ÚSZNI!"