Magyar fejjel angolul!

Amikor valaki az első idegen nyelvét tanulja, akkor minden esetben sokkal nehezebb dolga van, mintha a második, harmadik, negyedik, ne adj Isten ötödik idegen nyelvét tanulná. Ennek az is az oka, hogy ha már egy nyelvet sikerült megtanulnunk valamilyen szinten, önismeretre is szert teszünk közben. Az úton rájövünk sok mindenre: Hogyan működök tanulás szempontjából? Mi megy nekem nehezebben és mi megy könnyebben? Hogyan fejlesszem hatékonyan a szókincsemet és a többi készséget? Mivel szeretek szívesebben időt tölteni és mivel kevesebbet? Az úton rájövünk arra is, hogy képesek vagyunk megtanulni bizonyos szinten egy nyelvet és ez önbizalmat, hitet, kitartást és erőt ad ahhoz, hogy nekivágjunk egy másik nyelvnek is.

Az angol nyelv sokszor azért fog ki a magyar nyelvtanulókon, mert maga a nyelv is rengeteg mindenben különbözik. Nem ragozási rendszer van, hanem igeidők, nem ragasztjuk a szavak végére a toldalékokat (azaz, nem ragozó nyelv az angol), hanem izoláljuk őket, ami azt jelenti, hogy külön-külön elemekből építkezünk, kicsit mintha legóznánk. A toldalékok sokszor különálló szavakként jelentkeznek (pl. a házban = in the house, nehezebb = more difficult, a fiam = my son) és a szórend az, ami sokszor annyira megváltoztatja a mondatok jelentését, hogy teljesen mást fog jelenteni a gondolat, ha így vagy úgy építjük a mondatunkat. Nézd meg a különbséget a két mondat között:

I will repair the fence. = Meg fogom javítani a kerítést.

I will have the fence repaired. = Meg fogom javíttatni a kerítést.

Az első mondatban én fogom megjavítani a kerítést, míg a másodikban valakivel javíttatom majd meg (műveltető szerkezet van!) a kerítést. A magyarban a műveltetés -at/-et/-tat/-tet toldalékokkal fejeződik ki úgy, hogy azt a szóra ragasztjuk, tehát ragozással fejeződik ki. Az angolban, a magyar nyelvvel ellentétben, a szórend is megváltozik és egy plusz szóval fejezzük ki a műveltetést:

have + Tárgy + ige 3. alakja

A tárgy alapvetően soha nem szokott a ’have’ segédige és a főige (itt ’repaired’) közé kerülni, csakis ebben a szerkezetben, azaz, ha mi műveltetést (angolul: causative) akarunk kifejezni. Tehát ez összetéveszthetetlenül csak ezt jelentheti az angolban. Ehhez viszont ismernünk kell a nyelvet grammatikailag is, azaz az olyan nyelvtani szerkezeteket is el kell sajátítanunk, amelyek kikerülhetetlenek a nyelvhasználatunk során.

Ha magyar fejjel kell ezeket megtanulnunk és megértenünk, az első fontos dolog, amit megtehetünk, hogy nem ellenállással tekintünk a nyelvre, hanem NYITOTTSÁGGAL. Hogy rendben van az, ha valami teljesen máshogy fejeződik ki a másik nyelven. Legyen az akár nyelvtani sajátosság, szókincsbeli, vagy kulturális eltérés. Ott vannak az idiómák is, melyekkel hihetetlen színeket tudunk varázsolni a nyelvhasználatunkba, de ezeket fontos, hogy ne tükörfordítással értelmezzük és ez oda-vissza igaz.

Gondolok itt arra, hogy találkozol egy ilyen kifejezéssel:

„To paint the town red.”

Az ilyen képi típusú kifejezések már legyenek számunkra eleve gyanúsok, hogy ezeket még véletlenül se akarjuk szóról-szóra lefordítani (’Pirosra festeni a várost???’), mert semmi értelmük nem lesz, hanem járjunk utána, hogy vajon mit jelenthet ez. Beírhatjuk például egyszerűen a kifejezést a Google keresőmotorjába és mögé írhatjuk, hogy ’meaning’ és elolvashatjuk a magyarázatokat a kifejezés kapcsán, máris beljebb leszünk. Vagy megnézhetjük a magyarázatot és a konkrét példákat a használatáról például ebben az ingyenes idióma szótárban. 

És ha még így sem jöttünk rá a jelentlésre, akkor írjuk bátran a teljes kifejezést egy kétnyelvű szótárba, és nagy az esély rá, hogy megtaláljuk ott is, én ehhez ezt a szótárt ajánlom. 

A fenti idiómánk jelentése különben „csapni egy görbe estét”. 😊

Ha pedig magyarról angolra szeretnénk hasonló frázisokat, képi kifejezéseket angolul mondani, akkor emlékezzünk arra, hogy még véletlenül se fordítsuk le azokat magyar fejjel angolra!

Például ’csodabogárnak lenni’ angolul nem ’miracle bug’ vagy hasonló szó szerinti fordítások, hanem ’to be an odd fish’ vagy ’zokni vagyok agyailag’ angolul ’my brain is fried’, tehát teljesen máshogy fejeződik ki!

Nagyon sok hasonló példát tudnék még felhozni arra, hogy mennyire fontos, hogy elengedd a merev struktúrákat, amik az anyanyelvünk miatt belénk égnek és legyünk nyitottak az új nyelvekben való eltérésekre. Biztos, hogy fogunk találni hasonlóságokat is, de például az angol esetében sokkal több az eltérés, mint a hasonlóság, ezért elvárásmentesen érdemes hozzáállni a nyelvhez.

Tanulság tehát, hogy légy nyitott és befogadó a nyelvre, helyezkedj bele az új nyelv „cipőjébe”, szemléld máshogy a világot, amikor nyelvet tanulsz! Nem csak angolt!